A mai nap búcsúztatták a közelmúltban elhunyt Prof. Dr. Szatmáry Károlyt, aki nem csak a Szegedi Csillagvizsgáló alapítója, de nélküle nem lenne szegedi csillagász-képzés sem. A doktori cím megszerzése után gyakorlatilag egyetlen helyen a Kísérleti Fizikai Tanszéken dolgozott, a kutatómunka mellett óriási hatása volt az egyetemi oktatásra és ismeretterjesztésre. Tanszéke a napokban emlékezett meg róla, ebből idézünk:
“”Legfontosabb öröksége az ismeretterjesztés terén azonban mindenekelőtt a Szegedi Csillagvizsgáló létrehozása, amely az általa szervezett, széles körű egyetemi és társadalmi összefogás eredményeként nyithatta meg kapuit 1992-ben. Az újszegedi Kertész utcában lévő Csillagvizsgáló épülete nem kis mértékben Szatmáry Károly és akkori kollégái, tanítványai kétkezi munkájával épült, s a működés feltételeit a mai napig biztosító – az 1989-es rendszerváltáson alig túl lévő országban még újszerűnek számító – civil alapítvány létrehozását is ő kezdeményezte. A Csillagvizsgáló a csillagásznak készülő egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatszerzésének és a környékbeli amatőrcsillagászati élet kiemelt központja, de szélesebb körben a szegedi tudományos ismeretterjesztés egyik, turisztikai szempontból is meghatározó helyszíneként lett ismert. Szatmáry Károly csaknem három évtizeden át irányította az intézményt (annak nem csak szakmai, hanem karbantartási, fejlesztési és pénzügyi menedzselésének terheit is sokáig egy személyben magára vállalva), ahol eleinte főként az ő, majd munkatársai és tanítványai egyre bővülő körének közreműködése révén évente több ezer ember számára tartottak és tartanak ismeretterjesztő előadásokat és távcsöves bemutatókat.”
Jelen sorok írójának is számos fontos emléke kötődik Szatmáry Károlyhoz, ezekből egy, a személyiségét jól jellemző történetet szeretnék megosztani.
Az ún. Bolognai-rendszer beveztését követően hosszú éveken keresztül nem végzett hivatalos csillagász az SZTE-n, a mesterképzéshez ugyanis több, a hároméves Fizikus BSc képzést befejező hallgató együttes jelentkezésére lett volna szükség. A Csillagász MSc első indítására 2012-ben kínálkozott először esély, akkor hárman(!) alkottuk volna az évfolyamot. Csak “volna”, az adminisztrációs akadályok ugyanis még keresztülhúzhatták volna a terveinket. A probléma végül a hivatalos felvételi alkalom során került elő, amikor is a bizottság egy ügybuzgó tagja észlelte a szerinte kritikusan alacsony létszámot, mondván, a szent és megfellebezhetetlen információk gyűjteménye, a Felvételi Tájékoztató legalább öt fős évfolyamot ír elő a Csillagász MSc számára. Szatmáry Károly, aki szintén a felvételi bizottság tagja volt, komótosan fellapozta a Tájékoztatót, majd a Csillagász MSc sorában lévő ötös szám mellé mutatott és ítéletet hirdetett:
“Ide csak az van írva, hogy irányszám.”
Könyv becsukva, vita lezárva, Csillagász mesterszak elindítva.
Miatta van Szegeden csillagászat, miatta vagyunk itt mi is.
