Világűrből üdvözlettel

Ezzel a kis plakáttal az űrkutatás és csillagászat néhány fontos vagy érdekes eseményét igyekszünk bemutatni régi bélyegek segítségével. A bélyeggyűjtés iránt érdeklődők kedvéért a kis leírások mellé a bélyegek (ill. blokkok) katalógus szerinti címét, kiadási évét, és alkotójuk nevét (ha ismert) is feltüntettük. Jó olvasgatást kívánunk mindenkinek!

A.) Halley-üstökös

Az üstökösök jellemzően olyan porból és gázból álló alaktalan égitestek, melyek sok jegyet és szerves molekulát is tartalmaznak. A Halley-üstökös is egy közülük, mely 76 évente közelíti meg a Napot, és ezzel a rövid periódusú üstökösök közé tartozik. Nevét Edmond Halley, angol csillagászról kapta, aki megjósolta, hogy a már évszázadok óta ismert üstökös 1758. karácsonyán újra látható lesz majd. A Halley-üstökös legutóbb 1986-ban tért vissza a belső Naprendszerbe, amikor is minden “szem” rá szegeződött: 5 űrszonda is vizsgálta, valamint egy űrsikló fedélzetéről is sikerült megfigyelni. Ezt az eseményt örökíti meg a Varga Pál munkáját dicsérő 1986-os HALLEY-ÜSTÖKÖS bélyegsorozat, melynek 4 darabja szerepel a tablón.

A1. GIOTTO

A bélyeg felső részén az európai Giotto űrszonda látható, amely 600 km-re közelítette meg a Halley-üstököst. Alul pedig az űrszonda névadójának, Giotto di Bondone reneszánsz festő Háromkirályok imádása című képének részlete található, amely Jézus születését örökíti meg. Ugyanis, számos teológus és csillagász is úgy tartja, hogy a Halley-üstökös Kr.e. 12-ben feljegyzett visszatérése ihlette a Bibliában szereplő betlehemi csillagot.

A2. VEGA

A bélyeg felső részén látható űreszköz a Vega-1 és a Vega-2 szovjet űrszondákat jelképezi, amelyek kb. 9000 km-re közelítették meg az üstököst és igazolták, hogy felülete alatt jég található.

A bélyeg alsó részén a bayeux-i falikárpit részlete látható, ami a Halley-üstökös 1066-os visszatérését örökíti meg. A korabeli hiedelem szerint az üstökösök felbukkanása rossz ómen volt, amely véres háborúk közeledtét és halált jelentett. 1066-ban ez Angliában beigazolódni látszott: I. Hódító Vilmos a Csatornán átkelve megtámadta a birodalmat, és a csatában I. Harold angol király is életét vesztette.

A3. SUISEI

A bélyeg felső része a Suisei űrszondát ábrázolja, melynek neve szó szerint üstököst jelent japán nyelven. A bélyeg alsó fele az 1577-es „Nagy Üstökös” felbukkanását ábrázolja egy korabeli fametszeten. Érdekesség, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez az üstökös valójában nem a Halley, hanem a C/1577 V1 jelű üstökös volt.

A4. ASTRON

A bélyeg felső részén az 1983-ban felbocsátott ASTRON szovjet űrtávcső látható, amely az UV és röntgen tartományban tanulmányozta a Halley-üstököst. Adatai pedig lehető tették az üstökösök magját leíró első fizikai modell létrehozását. A bélyeg alsó része a Halley-üstökös 1531-es látszó pályáját mutatja egy korabeli csillagtérképen.

B.) Távcsövek

Ebben a blokkban, a teljesség igénye nélkül, igyekszünk bemutatni néhány jelentős csillagászt és észlelő helyet, akik vagy amik meghatározó szerepet játszottak a csillagászat fejlődésében, akár itthon, akár világszerte.

B1. Palomár-hegyi Obszervatórium

(1974. A MARS-KUTATÁS EREDMÉNYEI, Cziglényi Ádám)

A bélyegen a California államban található Palomár-hegyi Obszervatórium 200 hüvelykes (kb. 5 m-es) távcsöve és az általa 1956-ban készített Mars-felvételekből előállított “hamisszínes” kép látható. Ennek a távcsőnek a jelentősége abban áll, hogy megépítéséig csak elképzelések voltak arra, hogy a nagy méretű tükörrel rendelkező távcsövek olyan új távlatokat nyithatnak a felfedezések terén, ami megéri a rájuk fordított anyagi beruházást. És így bár már 1976 óta nem ez tekinthető a világ legnagyobb távcsövének, mégsem szabad megfeledkeznünk tudománytörténeti jelentőségéről.

B2. Detre László portréja

(2006. JELES MAGYAROK VII., Nagy Péter)

A bélyeg Detre László (1906-1974) születésének 100 évfordulójára készült. Detre László a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója, az ELTE Csillagászati Tanszékének professzora, valamint a hazai változócsillagászat egyik megteremtője volt. Portréja mellett a Piszkéstetői Obszervatórium azon kupolája látható, mely Magyarország legnagyobb (1 m-es tükörrel rendelkező) távcsövét rejti, ahol ma is folyamatosan zajlanak tudományos mérések.

B3. La Silla Obszervatórium 1 méteres távcsöve

(1973. április 25. LA SILLA OBSZERVATÓRIUM)

Chile teljes területe az Andok vonulata mentén húzódik, így természetes, hogy rengeteg, a csillagászati megfigyelések számára igencsak kedvező helyszínnel rendelkezik. Az egyik ezek közül a 2400 méteren található La Silla hegycsúcs, ahol 1964-ben megépült az Európai Déli Obszervatórium (ESO) első telephelye, amely azóta is ennek a szervezetnek a gondozásában áll.

B4. Johannes Kepler és a Kepler-pályák

(1980. JOHANNES KEPLER, Varga Pál)

A bélyeg Johannes Kepler halálának 350. évfordulójának apropóján készült. Bár nem Kepler volt az első, aki a távcsövet először az ég felé fordította, mégis ő tekinthető a modern távcsövezés atyjának. Ugyan ő maga nem volt műszaki ember, és az általa tervezett távcsövet sem építette meg, mégis mindmáig az ő elrendezését használják az egyszerűbb lencsés távcsövek készítésénél. Ennél azonban fontosabb eredménye, hogy az általa, a bolygók mozgását leíró törvényszerűségek nélkül nem lenne lehetséges az űrtávcsövek pályára állítása sem.

C.) Emberes űrprogramok

Szemelvények az amerikai, illetve szovjet emberes űrutazás legfontosabb mérföldköveiből az 50-es évektől egészen a 90-es évekig.

USA

C1. Űrhajó

(1972. APOLLO-16 BLOKK, Kékesi László)

A bélyeget tartalmazó díszes blokk az Apollo-16 küldetésnek állít emléket, és a legénység egyik tagjának űrsétáját szemlélteti. Bár ekkorra a Holdra szállás már nem ment igazán szenzáció számba, de tudományos szempontból mégis igen gyümölcsöző volt. Itt nyílt először lehetőség holdrengéseket, és a Hold mágneses mezejének tanulmányozására és idős holdi kőzetek gyűjtése, amelyek elengedhetetlenek voltak a Hold geológia fejlődésének tanulmányozásához.

C2. Első ember a Holdon

(1969. szeptember 9. AZ ELSŐ EMBER A HOLDON, Paul Calle)

A bélyegen egy asztronauta látható, amint a Hold felszínére lép. Érdekesség, hogy a bélyeg alapjául szolgáló kép ugyanolyan festék felhasználásával készült, mint amit az Apollo-11 űrhajósai magukkal vittek a küldetés során, valamint ez volt az addig kiadott legnagyobb bélyeg az USA történetében. Ez nem is csoda, hiszen Paul Calle a NASA hivatásos grafikusaként dolgozott, és már 1967-ben is ő tervezte a Gemini űrprogramot bemutató sorozatot.

C3. Neil Armstrong

(1982. 25 ÉVES AZ ŰRKUTATÁS, Varga Pál)

Az USA először hajtott végre Holdra szállást 1969. július 20.-án a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquillitatis). Így elsőként Neil Armstrong, majd 19 perccel később Edwin „Buzz” Aldrin lépett égi kísérőnk felszínére. A küldetésen résztvevő harmadik űrhajós, Michael Collins a Hold körül keringő parancsnoki modulban maradt, és az ő feladata volt a többiek visszatérésének biztosítása.

C4. Lábnyom a Holdon

(1989. 20 ÉVE JÁRT AZ ELSŐ EMBER A HOLDON BLOKK, Forgács Miklós)

A blokk közepén Edwin „Buzz” Aldrin híres lábnyoma és az Apollo-11 által kitűzött amerikai zászló látható, ezt keretezi egy asztronauta és a holdkomp. Érdekesség, hogy a korabeli politikai helyzet ellenére Aldrin és Armstrong feladatai közé tartozott egy olyan plakett elhelyezése is, amely az Apollo-1 tesztelése közben elhunyt három űrhajóson kívül, Gagarin és Komarov szovjet űrhajósoknak is emléket állít.

C5. Apollo-14 űrhajósai

(1971. APOLLO-14 BLOKK, Légrády Sándor)

A díszes blokk Alan Shepard és Ed Mitchell űrhajósokat ábrázolja holdséta közben, amint mérőműszereket helyeznek el a Hold felszínén. Az Apollo-14 küldetés fő feladata geológia szempontból érdekes holdkőzetek begyűjtése volt, amelyre a Fra Mauro romkráter környéke felelt meg a legjobban. A Holdra telepített mérőműszerek pedig a napszél erősségét és a holdfelszín hőmérsékletét voltak hivatottak mérni.

C6. Holdautó és útvonala

(1972. APOLLO-15 BLOKK, Légrády Sándor)

A blokk David Scott és James Irwin holdsétáját örökíti meg, mely során először vetettek be holdjárót a leszállóhely tágabb környezetének bejárásához. Így találták meg a „Teremtés Kövének” keresztelt mintát is, melyről kiderült, hogy 4,5 milliárd éves és ezáltal bizonyította, hogy a Föld és a Hold egyszerre fejlődött ki.

C7. Columbia űrrepülőgép

(1982. 25 ÉVES AZ ŰRKUTATÁS, Varga Pál)

A bélyeg a Columbia űrsikló első, 1981-es kilövését mutatja be. Az űrsikló-program elsődleges célja olyan űrjármű kifejlesztése volt, amely egy része többször is felhasználható. Az 1981. április 12.-én földkörüli pályára állított Columbia űrsikló az első újrafelhasználható űrjármű volt, melyet ezt követően még 27 küldetés során lőttek fel.

SZOVJETUNIÓ ÉS BARÁTI ORSZÁGOK

C8. Lajka kutya

(1982. 25 ÉVES AZ ŰRKUTATÁS, Varga Pál)

A bélyegen Lajka, és az űrbe bocsátásához használt Szputnyik-2 kapszula kilövése látható. Lajka volt az első élőlény a világűrben és egyben őt tekintik az oroszok első kozmonautájuknak (űrhajósuknak) is. Hiszen, eme gyanútlan kis négylábúak kövezték ki az utat Jurij Gagarin űrutazása előtt. Tiszteljük hát meg mi is őt azzal, hogy felhelyezzük tablónkra az űrutazás nagy alakjai közé, mert igenis jó “kislány” volt.

C9. Jurij Gagarin

(1982. 25 ÉVES AZ ŰRKUTATÁS, Varga Pál)

A bélyegen Jurij Gagarin látható szkafanderben, a Vosztok kabinjában, amint éppen kilövéshez készülődik. Gagarin szerette az ejtőernyőzést és a repülést, később ez indította el vadászpilóta pályafutását is, a hadsereg pedig korán felismerte tehetségét és elsők között válogatták be az űrprogramba. Az első emberes űrutazásra 1961. április 12.-én került sor, ami azóta is az Űrhajózás világnapja.

C10. Alekszej Leonov

(1982. 25 ÉVES AZ ŰRKUTATÁS, Varga Pál)

A bélyegen Alekszej Leonov űrsétája és a Voszhod-2 látható. Leonov máig a hős asztronauta szinonimája Oroszországban. Mivel, mikor az űrsétából visszatérve észlelte, hogy felpuffadt szkafandere miatt nem fért be a kapszulába, a problémát azzal orvosolta, hogy kiengedett egy kis levegőt az űrruhából. Leonov ezen kívül még számtalan alkalommal járt az űrben és többek közt jelen volt az űrverseny végét jelző Apollo – Soyuz összekapcsolódáskor is 1975-ben. Leonov emellett festőművészként sem volt utolsó, ezen a tablón is szerepel olyan bélyeg, melyhez az illusztrációt ő készítette (D10.).

C11. Valentyina és Andrijan Nyikolajev Tyereskova

(1965. ÉVFORDULÓK – ESEMÉNYEK, Kékesi László és Gál Ferenc)

Valentyina Tyereskova és férje, Andrijan Nyikolajevvel 1965-ben látogatott el hazánkba, és ez a bélyeg ennek az eseménynek az apropóján készült. Valentyina volt az első női űrhajós, aki a Vosztok-6 fedélzetén három napot töltött a világűrben, mielőtt visszatért a Földre. Férje, Nyikolajev szintén űrhajós volt, aki a Vosztok-3 fedélzetén jutott el a világűrbe.

C12. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov

(1980. SZOVJET – MAGYAR KÖZÖS ŰRREPÜLÉS BLOKK, Cziglényi Ádám)

Ezen a díszes blokkon Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov portréja látható, alattuk a Szaljut-6 űrállomás és a hozzá kapcsolódó Szojuz-36 űrhajó. A közös űrrepülés az Interkozmosz program keretében valósult meg, és Magyarországnak két űrhajós kiképzésére, valamint magyar tervezésű műszerek űrbeli tesztelésére volt lehetősége. Végül 1980. május 26.-án Farkas Bertalan jutott el a világűrbe, és Magyari Béla, mint tartalék űrhajós vett részt a küldetésben.

C13. Interkozmosz program

(1980. INTERKOZMOSZ PROGRAM, Kuba)

A bélyegen az Interkozmosz program logója és azon szocialista országok zászlói láthatok, melyek a program keretében küldhettek embert a világűrben. Az Interkozmosz a Szovjetunió és „baráti” országainak közös űrprogramja volt, amelynek keretében számos ország képviselője juthatott el a Szaljut-6, illetve később a MIR űrállomásra.

C14. A Szojuz-39 indítása

(1981. március 23.-30. INTERKOZMOSZ PROGRAM: EGYÜTT A VILÁGŰRBEN, SZOVJETUNIÓ – MONGÓLIA KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyegen a Szojuz-39 kilövése látható, baloldalon pedig a Szovjetunió és Mongólia zászlaja az Interkozmosz program emblémájával. Az első mongol űrhajós, Dzsugderdemidín Gurragcsá 1981. március 22.-én hagyta el a Földet és hét napot töltött a Szaljut-6 űrállomáson. Gurragcsá végül 2000-2004 Mongólia védelmi minisztere is volt.

C15. Felkészülés az orvos-biológiai centrumban

(1980. INTERKOZMOSZ PROGRAM: EGYÜTT A VILÁGŰRBEN, SZOVJETUNIÓ – MAGYARORSZÁG KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyeg Farkas Bertalant és Magyari Bélát ábrázolja az orvosi vizsgálatok alatt. Az űrhajósok kiképzése során nagyon fontos az egészségi állapot folyamatos monitorozása, hiszen az extrém körülmények igencsak megterhelik a szervezetet.

C16. Kozmonauták

(1988. SZOVJETUNIÓ – FRANCIAORSZÁG KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyegen egy szovjet és a francia Jean-Loup Chrétien űrhajós látható. Chrétien volt az első francia, és egyben az első nyugat-európai űrhajós, aki ekkor már másodszor járt a világűrben (először 1982. június 24.-én hagyta el a Földet.).

C17. Kozmonauták és a parlament épülete Damaszkuszban

(1987 INTERKOZMOSZ PROGRAM: EGYÜTT A VILÁGŰRBEN, SZOVJETUNIÓ – SZÍRIA KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyeg Muhammed Ahmed Fárisz, az első szír űrhajós, MIR űrállomásra történő utazásának állít emléket, amelyre 1987. július 22.-én került sor. A szír és szovjet űrhajóst szimbolizálandó, az országok térképe mellett a bélyegen helyett kapott a damaszkuszi parlament épülete és Moszkva térképe is.

C18. Kozmonauták leszállás után

(1980. INTERKOZMOSZ PROGRAM: EGYÜTT A VILÁGŰRBEN, SZOVJETUNIÓ – KUBA KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

1980. szeptember 18.-án Arnaldo Tamayo Méndez az első kubai űrhajós megérkezett a Szaljut-6 űrállomásra. A bélyegen az ő visszatérése látható, ahol a jókedvű űrhajósokat egy mentőhelikopter várta, hogy elszállítsa őket a leszállást követő kötelező orvosi vizsgálatokra.

C19. Szovjet-angol űrrepülés

(1991. SZOVJETUNIÓ – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyegen a Szovjetunió és az Egyesült Királyság zászlói járhatók, szimbolizálva a két ország első közös űrrepülését, amelyre 1991. május 18.-án került sor. Helen Sharman volt az első brit, aki eljutott a világűrbe. A küldetésre nem a hadsereg választotta ki Sharman-t, hanem a rádióban hallotta a felhívást, hogy űrhajósjelölteket keresnek, és hogy a repülési tapasztalat nem számít.

C20. Szovjet-japán űrrepülés

(1990. SZOVJETUNIÓ – JAPÁN KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyeg a 1990. december 2.-i szovjet-japán közös űrrepülésnek állít emléket. Ez a küldetés nem az Interkozmosz program részeként valósult meg, mivel ez volt az első kereskedelmi űrrepülés. Így, a Szojuz hordozórakétát olyan hirdetések borították, mint például a Sony logója. A fedélzetén a tévériporter Akijama Tojohiro utazott, az első japán űrhajós, aki többször is közvetített a MIR űrállomásról.

C21. MIR űrállomás és a Szojuz-T űrkapszula

(1988. SZOVJETUNIÓ – BULGÁRIA KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Szovjetunió)

A bélyegen a szovjet és a bolgár zászló látható, utalva a két ország közös űrrepülésére. Alekszandar Panajotov Alekszandrov tartalékűrhajós volt, amikor 1978-ban Georgi Ivanovot, az első bolgár űrhajóst, útnak indították a Szaljut-6 űrállamosra, de hajtómű-meghibásodás miatt nem jutott el oda. Így a missziót újra megismételték, és az 1988. június 7.-i kilövésen már Alekszandrov volt a kijelölt űrhajós, aki sikeresen meg is érkezett a MIR űrállomásra.

D.) Naprendszer-kutatás

A tabló ezen része a belső Naprendszer kutatásának egy-egy fontosabb mozzanatának állít emléket.

NAP

D1. SIGNE-3

(1988. MŰHOLDAK ÉS ŰRSZONDÁK, Kuba)

A bélyegen a francia-szovjet SIGNE program harmadik űrszondája látható, amelyet 1977-ben indítottak útnak. Feladata a világűrből jövő gamma-sugárzás tanulmányozása és a Nap UV-sugárzásának vizsgálata volt.

D2. Ulysses-szonda

(1991. EURÓPA: EURÓPA AZ ŰRBEN, Varga Pál)

A bélyegen a belső Naprendszer, és a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) közös űrszondájának, az Ulysess-nek az útja látható. Ez az űreszköz először a Jupiter felé repült, ahonnan „hintamanőverrel” indult meg a Nap fel (a Nap környezetébe elég körülményes eljutni, nem elég csak arrafelé indítani a rakétát). Így, bár 1990. október 6. indították, az első Nappal kapcsolatos mérésekre éveket kellett várni, de így is megérte. A Ulysses egyik legjelentősebb felfedezése az volt, hogy kimutatta, hogy a napszél erősebb a Nap pólusai környékén, mint az egyenlítő régióban.

VÉNUSZ

D3. Venyera-10 űrszonda

(1976. BOLYGÓKUTATÁS, Vertel József)

A bélyegen a Vénusz vizsgálatára küldött Venyera-10 (oroszul Vénusz) űrszonda és annak keringőegysége látható. A Venyera-10 1975 októberében érte el a Vénuszt, és keringőegysége még 8 hónapig gyűjtött adatokat a Vénuszról.

D4. Venyera a Vénuszon

(1976. BOLYGÓKUTATÁS, Vertel József)

A bélyegen a Venyera-10 leszállóegysége látható immár a Vénusz felszínén. Bár a Venyera-9 volt az első űreszköz, amely képeket készített egy másik égitest felszínéről, a Venyera-10 12 perccel tovább, 65 percig maradt működőképes, mielőtt a vénuszi légnyomás és hőség tönkretette.

FÖLD

D5. Szojuz-4 és -5

(1969. A HOLD MEGHÓDÍTÁSA, Légrády Sándor)

A bélyeg a Szojuz-4 és -5 összekapcsolódását örökíti meg. A holdra szállás megtervezése nem merült ki a megfelelő leszállóhely keresésében és az odajutás megtervezésében, hanem rengeteg olyan űrbéli manővert is igényelt, melyeket be kellett gyakorolni. 1969. január 16.-án ezen manőverek demonstrálásaként hajtották végre a szovjetek a két űrhajó összekapcsolódását.

D6. ERS-1 műhold

(1991. EURÓPA Európa a világűrben, Németország)

Ez a bélyeg egy ún. EUROPA bélyeg, melyet a CEPT tagállamok adtak/adnak ki. A CEPT a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete, melynek 45 tagállam mellett Magyarország is tagja. Az ilyen EUROPA bélyegek sajátossága, hogy évről évre a szervezet által megadott témában, egységes dizájn szerint nyomják őket. 1991-ben például az európai űrkutatás éve volt, ezért látható ezen a német bélyegen az ESA (European Space Agency – Európai Űrügynökség) ERS-1 geodéziai műholdja, amelynek feladata a Föld 3D domborzati felmérése volt.

D7. Interkozmosz parabolaantenna

(1983. HÍRKÖZLÉSI VILÁGÉV, Varga Pál)

Az Inerkozmosz program nem csupán űrutazási lehetőséget biztosított a szocialista országoknak, hanem különböző közös űrkutatási programok támogatását is. A bélyegen látható antenna a taljándörögdi űrtávközlési állomás, amely a műholdas jeltovábbítás és televíziózás céljából épült hazánkban ezen program keretein 1977-ben. A bélyeget az ENSZ kezdeményezésére meghirdetett Hírközlési Világév apropóján adták ki.

D8. Műhold

(1966. NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS ÉVE, Qu’aiti Szultanátus)

Ez a bélyeg egy különleges darab. Bal felső sarkában a Qu’aiti Szultanátus akkor regnáló szultánja, II. Ghalib bin Awadh Al-Qu’aiti Al-Hadhrami (1948-) portréja látható, mellette pedig feltehetőleg a Luna-3 űrszonda. A bélyeg egy több tagú sorozat része, melyet ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Összefogás Évére adtak ki. A dél-arábiai Hadhramaut területén lévő Qu’aiti Szultanátus ma már nem létezik, éppen a bélyeg kiadásának évében, 1966-ban szállta meg és olvasztotta magába a kommunista Dél-Yemen és ma is Yemen részét képezi.

D9. Ciolkovszkij űrállomás terve 1903.

(1969. A HOLD MEGHÓDÍTÁSA, Légrády Sándor)

A bélyegen a Konsztantyin Ciolkovszkij által megálmodott űrállomás kering a Föld körül. A sorozat, melynek egyik darabját (D5.) már bemutattuk, a holdutazás mérföldköveit ismerteti. Ciolkovszkij munkássága alapozta meg az űr meghódítását, hiszen mind a rakétaegyenletet, mind a kozmikus sebességek elérésének lehetőségeit ő boncolgatta először.

HOLD

D10. Lunohod holdjáró

(1972. szeptember 15. AZ ŰRKORSZAK 15 ÉVE, Leonov és Szokolov, Szovjetunió)

Ez a szovjet bélyeg a Lunohod-1 holdjárót ábrázolja, melynek jobb oldalán egy jövőbeli holdi állomás is felfedezhető. A Lunohod-1 volt az első olyan távolról irányítható rover, amely egy másik égitest felszínén működött. Majd egy évig tartó működése alatt 10 és fél km-t tett meg. A bélyeg különlegessége, hogy Alekszej Leonov, az első űrsétát végrehajtó szovjet űrhajós tervezte.

D11. Luna 2

(1984. A VILÁGŰR FELFEDEZÉSE, Kambodzsai Népköztársaság)

A bélyegen az 1959-ben felbocsátott Luna 2 űrszonda látható a Hold felszíne fölött. A Luna 2 a szovjetek egyik impaktor (becsapódó) űreszköze volt, és egyben az első szonda, mely elérte a Hold felszínét. A téma mellett, maga a kiállítás helye és ideje is érdekes, hiszen Kambodzsában ekkor már 9 éve tartott a kambodzsai-vietnámi háború. Így kicsit furcsa, hogy azokban a vészterhes és nyomorúságos időkben, pont egy ilyen békés és a földi élet szempontjából jelentéktelen témát választottak bélyegükre.

D12. Lunohod 1

(1975. SZOVJET-AMERIKAI KÖZÖS ŰRREPÜLÉS, Kőmíves István)

A bélyegen a már korábban bemutatott (D10.) Lunohod-1 látható. Maga a sorozat az amerikaiak és a szovjetek eredményeit párhuzamosan mutatja be. A Lunohod-1 párja a sorozatban pl. az Apollo-15 során használt holdautó (C6.). A sorozat utolsó darabja pedig annak Apollo és Szojuz űrhajónak az összekapcsolódása, mely 1975-ben lezárta az űrversenyt.

MARS

D13. Viking űrszonda

(1976. VIKING KÜLDETÉS A MARSRA, Malagasy Köztársaság)

A bélyegen a Viking űrszonda keringőegysége látható a Mars felszíne fölött. Ezt az űreszközt a Mars feltérképezésének céljából építették az amerikaiak. Működése során összesen 76 000 képet készítettek a Mars felszínről, melyekből kirajzolódtak a kiszárad folyómedrek, a múltban iszapban kialakuló kráterek és néhai eső áztatta területek. A bélyeget kiadó Malagasy Köztársaság 1958-ban vált függetlené Franciaországtól, és a Madagaszkári Köztársaság kikiáltásával szűnt meg 1975-ben.

D14. Mariner-4

(1974. A MARS-KUTATÁS EREDMÉNYEI, Cziglényi Ádám)

A bélyeg a Mariner-4 űrszonda Mars melletti elrepülését örökíti meg. A Mariner-4 volt az első olyan űrszonda, mely 1965-ben közeli képeket tudott készíteni a vörös bolygóról, és végül ezek a felvételek bizonyították, hogy a marsi civilizációnak tulajdonított csatornarendszerek nem mesterséges eredetűek.

D15. A Viking Marsjármű

(1977. A SZPUTNYIKTÓL – A VIKINGIG, Varga Pál)

Ez a díszes blokk a Viking űrszonda leszállóegységét mutatja be a Mars felszínén. Fölötte pedig római istenekként a Jupiter, a Vénusz és a Mars, valamint néhány zodiákus csillagkép tűnik fel. Bár a Mars-3 volt az első Marsot elérő leszállóegység, de ez csupán 15 másodpercig működött, így a Viking-1 tekinthető az első sikeres mars-missziónak.